Ma világszerte 7 milliárd okoseszköz csatlakozik az internetre, és számuk 2025-re 40 milliárdra nőhet. Gyakorlatilag minden olyan eszköz online lesz, amit most árammal hajtunk meg. Minden eszközünkre ugyanaz a sors vár, mint a tévére, amelyből már csak okosat árulnak.
Ma ez kényelmes dolognak tűnhet, egy rakás jó funkció kerül az eszközökbe, ám a kiberbiztonsági szakértők nem feltétlenül osztják a nézetünket, úgy vélik, „az internetre kötött ostoba okoseszközök lesznek az informatikában a jövő azbesztje.” Arra utalt, hogy az 1960-as években felfedezett azbeszt is eleinte csoda anyagnak tűnt, remek tulajdonságokkal, mígnem kiderült az ellenkezője, hogy rákot okoz. Ma minden régi épületből a legnagyobb körültekintéssel igyekeznek eltávolítani az azbesztot, és könnyen lehet, hogy a mai okoseszközökkel ugyanez lesz a helyzet, és több milliárdtól kell majd megszabadulni, hogy ne jelentsenek veszélyt.
Mindennapi eszközök válnak okossá, a turmixgéptől egészen a fogkeféig, azaz minden egyes termékbe valamilyen, miniatűr számítógépet építenek. A gyártók pedig igyekeznek a riválisok előtt piacra dobni az eszközeiket, a felhasználók pedig olyan sebességgel telepítik azokat, hogy gyakran a legalapvetőbb önvédelmi reflexek sem működnek, védtelenek maradnak a hálózatba kötött kütyük.
Előfordul, hogy az eszközök ugyanazt az alapértelmezett gyári jelszót kapják, vagy a gyártó teljesen kihagyja az adatok titkosítását, és minden információ lehallgatható. A legtöbb eszközön valamilyen egyszerűbb Linux fut, és a rendszert nem konfigurálják rendesen, rajta maradnak olyan ősrégi protokollok, mint a Telnet, amivel a 90-es évek kiberbiztonsági problémáit is újraélesztik.
Forrás: https://index.hu/techtud/2019/10/09/okosotthon_iot_azbeszt_kiberbiztonsag/