A lakosság túlnyomó része legjobb esetben egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy a televíziós műsorterjesztési piacnak léteznek kisebb, helyi szereplői is, a potenciális előfizetők nagy része a nagyobb, több százezer nagyságrendű háztartást elérő szolgáltatókat tudja jellemzően megnevezni.
Ahol eszébe is jut bárkinek egy kisebb, lokális szolgáltató, ott többnyire pejoratív jelzőket társítanak hozzájuk.
A kutatás a Gazdasági Versenyhivatal tavaly nyáron indított ágazati vizsgálatához készült, mely a piaci szereplők árazáshoz kapcsolódó döntéseinek megértése céljából tekintette át a műsorterjesztési piacot, illetve a mögötte lévő értékláncot.
A hatóság nyilvános adatbázisok információi mellett vállalati adatszolgáltatásokat dolgozott fel, emellett piackutatásokat végeztetett, és szakmai szervezetekkel is konzultált.
A Versenyhivatal elkészítette jelentéstervezetét, és nyilvános társadalmi konzultációra bocsátott. A tervezet részletesen bemutatja az egyes szinteken jelenlévő szereplőket és piaci szerkezetet, illetve a piacot formáló trendeket.
Feltárásra kerültek az egyes szereplők közötti szerződéses gyakorlatok is, elsősorban a médiaszolgáltatók és a műsorterjesztők közötti kapcsolatra fókuszálva. A GVH emellett több javaslatot is megfogalmazott, amelyekkel növelhető lenne a piaci verseny és a “fogyasztói jólét”.
A GVH jelentéstervezetében szereplő javaslatok közt szerepel egyebek mellett a kis szolgáltatók összefogásával történő közös beszerzés, beszerzési társulások alapítása, illetve a szolgáltatóváltás megkönnyítése is. Ezzel együtt is a hatóság megrendelésére készített felmérés azt vetíti elő, hogy a kis, helyi szereplőknek rendkívül sokat kell tenniük azért – elsősorban a márkaimázs tekintetében – hogy vonzóvá tudjanak válni a potenciális előfizetők számára.
Forrás: https://www.hwsw.hu/hirek/63586/gvh-nrc-kutatas-musorterje sztesi-piac-csatornak-ar-minoseg.html