Mindannyian átéltük már azt, hogy milyen az, amikor kimaradunk valamiből. Kirekesztettnek és elhanyagoltnak érezzük magunkat. Pontosan ez történik az internetes generáció nagy részével is manapság. Az emberek folyton a telefonjukat böngészik le ne maradjanak a legfontosabb eseményekről, a fiatalabbak mások által őrült kihívásokat hajtanak végre, és sokan szinte kényszert érzünk rá, hogy mi is elutazzunk olyan helyekre, ahol a legtöbb ismerősünk már járt. Ez a FOMO.
A FOMO a Fears Of Missing Out kifejezésből létrejött mozaik szó, amely azt a kényszert és szorongást írja le, hogy mennyire is tartunk attól, hogy kimaradunk valamiből. Az hogy tájékozódunk új dolgokról és próbára tennénk magunkat különböző területeken alapvetően még nem szülne gondot. A probléma, ami leginkább a tinédzser korosztályt érinti, ott kezdődik, amikor olyan dolgokat is megteszünk, amik teljesen ellent mondanak a saját erkölcsi elveinknek. Ha kényszeres szorongás kezd el kialakulni bennünk, ha valamiben nem tudtunk részt venni. A mai fiatalok nagy része szenved depresszióban és kirekesztettségben emiatt a jelenség miatt. A lehetőségek sokasága miatti elkerülhetetlen veszteség érzése.
Mellékhatása a pillanat elmulasztása vagy nem-megélése. Folyamatosan vágyunk a boldogságra, ami paradox módon megakadályoz minket az elérésében. Ahelyett, hogy kiélveznénk a pillanatot, már a következő cél lebeg a szemünk előtt. Nem is történt meg az este, ha nem posztoltunk róla, és az ebéd is jobb ízű, ha előtte gondosan lefényképeztük és megosztottuk. Közben pedig éppen az aktuális tevékenységünkre nem jut időnk.
Amikor mások posztjai láttán nem tudunk tiszta szívből örülni, valójában a „valahova tartozás” iránti vágyunk sérül. Az fáj, hogy kimaradtunk valamiből. A FOMO elszakít a többiektől.
Forrás: https://mindsetpszichologia.hu/2016/11/23/fomo-tenyleg-mindenrol-lemaradunk/