A gasztronómia világában eddig ahhoz, hogy valaki nevét megismerjék és kövessék a TV-ben a főzőműsorait, Jamie Olivernek, vagy Gordon Ramseynek kellett lenni. Ma már azonban elég egy telefon ahhoz, hogy rögzítsük a vacsorakészítés folyamatát, és feltegyük az internetre.
Az eredmény pedig – többezrek által követett csatornák, akik vagy azért nézik meg az ételkészítő videókat, mert éhesek és kíváncsiak, vagy mert sokkal egyszerűbb, mint nagymama receptkönyvét kihalászni a többi ezer könyv közül, és megtalálni az ideális vacsorát.
A minőségi főzőműsorok csatornája igen szűkös volt mostanában, az új szakácsok ugyanis a Charlie és a Csokigyár aranyjegyével kellett, hogy rendelkezzenek ahhoz, hogy a TV-be kerüljenek. A vetélkedők pedig valljuk be, inkább izgalmasak és érzelmesek voltak, mintsem tanulságosak.
Az internetes főzővideók azonban valóban arról szólnak, amit az emberek szeretnek. Könnyen követhetők, érzelemmentesek, és gyorsak ugyan, de bármikor visszanézhetők, és ami a legfontosabb: olyan ételekről kerülnek fel videók, amiknek az elkészítése tényleg érdekli az embereket. Emellett az internetes főzővideók legnagyobb ereje abban rejlik, hogy mindenki megtalálja a saját képességeihez és ízléséhez megfelelő recepteket, amelyeket szép montázsokban összevágva, dinamikus zene kíséretében sajátíthat el.
Sok “netszakács” ragaszkodik a kedvenc alapanyagaihoz, és számtalan receptet épít rá, ezzel szemben pedig sokan kísérleteznek, új ízkombinációkat fedeznek fel. Ez a folyamat erősíti, hogy pl. a nemzeti ételek is bárhol elkészíthetők és népszerűek legyenek, ezzel társadalmi korlátokat is ledöntve.
Forrás: https://www.theguardian.com/food/2019/oct/17/pan-fried-democracy-how-the-internet-changed-cooking