A mindenhol elérhető internet, mára már annyira alapvető, hogy sokszor szinte a pánik kerülget minket, ha egy pillanatra kiesünk az online világból. De vajon minek köszönhetjük ezt a nagymértékű fejlődést?
Adatközpontok fonják be és szolgálják ki a mindennapjainkat. Feltételezések alapján 2025-re 175 zettabájtnyi adatot tárolnak majd, amely megdöbbentő a 2013-ban mért 4 zettabájthoz képest. A világon mért internet forgalom 2016-ban érte el az 1 zettabájtot, ami egymilliárd terrabájtnak felel meg.
A személyes chat-üzenetek, felhőkbe feltöltött képek és fájlok mellett azonban számtalan hasznos ismeretterjesztő dokumentumot és digitalizált könyvet is itt tárolnak. Sok energiát és papírt spórolunk meg a digitális másolatok és internetre feltöltött ismeretterjesztő anyagok tárolásával, mivel az internet tárhely tartalmának kinyomtatásához az Amazonas esőerdeinek 2%-át kellene kivágnunk. Az adatközpontok fenntartása is energiával jár, azonban mivel a központok fenntartásához hasonló feltételeket kell teljesíteni, így egyszerűbbnek bizonyul, mint sok régi kötet őrzése, ahol megfelelő fényt, páratartalmat is kellene biztosítani az eredeti állapot megőrzéséhez.
Ahhoz, hogy az adatközpontok garantálják adataink védelmét, legalább egy másolatot kell biztosítaniuk, amelyet sok esetben földrajzilag is másik intézményben kell elhelyezni, hogy az esetleges meghibásodások következtében se vesszenek el. Azt már szinte mondani sem kell, hogy az egész létesítménynek külön biztonsági központja van: itt az összes lehetséges fizikai és digitális hibát, szolgáltatás kimaradást folyamatosan figyelik, és egyből beavatkoznak, ha kell.
Forrás: https://hvg.hu/brandchannel/invitech_20190930_Az_Encyclopedia_Britannicatol_a_175_zettabajtig