Jól vizsgázott a hazai távközlési infrastruktúra a koronavírus-helyzetben, és a korábban kiépített tartalék rendszereknek is köszönhetően megfelelően bírja a jelentősen megnövekedett hálózati terhelést.
Az ágazatban a munka természetesen nem áll meg, hiszen a távközlésre és az informatikára egyre nagyobb szükség lesz a növekvő digitális igények és a technológiai áttörések miatt is.
Ha az év végéhez közeledve visszatekintünk 2020-ra, akkor a járványhelyzet digitális fronton is márciusban hozta el az első igazán drasztikus változást. Ekkor rengeteg cég és magánfelhasználó a korábbiaknál sokkal nagyobb mértékben költözött át az online térbe.
A tavaszi tendenciák lekövetésére az egyik legjobb viszonyítási pontot jelentik a Budapesti Forgalomkicserélő Központ adatai. A BIX statisztikáiból jól látszik, hogy korábban nagyjából 200 gigabit per szekundum volt a csúcs a napi forgalomban.
Ez a mutató a tavaszi időszakban, a korlátozó intézkedések bejelentését követően egy-két héten belül majdnem 25 százalékkal emelkedett.
A távközlési hálózatok fel voltak készülve egy ilyen terhelésre. Ezeket a rendszereket értelemszerűen tartalékkal építették ki a szolgáltatók.
Visszatekintve kijelenthető, hogy a tavasszal hirtelen jelentkező többletterhelés érdemi fennakadást nem jelentett sem a napi működésben, sem a felhasználói élményben. Ennek a felelősségét minden szakmában dolgozó átérezte.
Nem kérdés, hogy távközlésre és informatikára egyre nagyobb szükség lesz. Az is borítékolható, hogy az újabb digitális igények és azok az online alkalmazások, amelyeket idén kezdtek el használni az ügyfelek, nem fognak eltűnni a vírushelyzet után sem, így több sávszélességre lesz szükség.