A papírmentesség jobb helyeken már alapvető dolognak számít. De a webszolgáltatásoknál is ugyanígy törekedni kellene a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.
Ha például egy oldal 0,71 másodperc alatt töltődött be akkor a betöltődés 0,49 g szén-dioxid-kibocsátással járt. Azt persze nehéz felmérni, hogy ez sok vagy kevés. Az azonban biztos, hogy a kérdés globálisan és a web egészét nézve egyre fontosabbá válik.
Mint a kezdeményezés oldalán írják, az internet jelenleg is a globális szén-dioxid-kibocsátás 3,8 százalékáért felel. Részesedése az emisszióból azonban az adatfogyasztás mértékének növekedésével arányosan egyre nagyobb lesz. A konnektivitás és a webes technológiák ma már megkerülhetetlenek, de ellentmondásosak.
És nem csak környezetvédelmi szempontból, hanem például abban is, hogy miközben kényelmesebbé teszik életünk sok aspektusát például e-kereskedelem, e-banking, e-ügyintézés, e-kormányzás stb, a nagy e-hajszában egyre inkább lebomlanak a magánélet határai.
Egy tanulmány szerint ha a jelenlegi tempóban bővül a kommunikáció, szoftverek, hardverek, adatközpontok, akkor energiaigénye 2030-ra elérheti az évi 40 ezer terrawattórát. Jelenleg csak az adatközpontok mintegy 200 terrawattóra energiát fogyasztanak.
Ez persze a szolgáltatóknak is kihívás. Ha az energiafelhasználást végső soron a felhasználók fizetik is meg a szolgáltatási díjakban és a villanyszámlákban, az energiaszükségletet valahonnan biztosítani kell. Ezért nem csak a “minél gyorsabb” lett a cél, hanem a “minél hatékonyabb” is, de a hatékonyság javításának jelenleg erős korlátai vannak.
Forrás: https://bitport.hu/megmerheto-hogy-megfelel-e-a-fenntarthatos agnak-egy-weboldal