Gyakran hallani arról, hogy a digitális tevékenység is nagymértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez. Elhangoznak időnként számok is azzal összefüggésben, hogy vajon egy megabájtnyi adat hány kilogramm légkörbe engedett szén-dioxidnak felel meg.
„Egy félórás Netflix streamelés megfelel 1,6 kg CO2 kibocsátásnak” állította több, nemzetközileg elismert újság tavaly, ez annyi mintha több mint hat kilométert autóznánk.
Ha napi egy órát nézzük a Netflixet – ami nem irreális a mai világban –, így pedig havonta az eredeti becslés szerint körülbelül 100 kg szén-dioxid kibocsátásért felelünk, vagyis évente több, mint egy tonna kerül a levegőbe emiatt. Mivel a tényleges fogyasztás nem széndioxidban történik, hanem áramban, egy óra Netflix-ezés közel 8 kilowattórát fogyasztana.
A digitális kommunikáció, például streamelés, videókonferencia, e-mail vagy bármi más tevékenység, sokszor jobban óvja a Földünket, mint ennek alternatívája. Ha elmegyünk moziba, akkor ennek mindenképpen nagyobb az ökológiai lábnyoma, akkor is, ha villamossal megyünk.
Sokan azt gondolják, hogy a sávszélesség növelésével, így az átvitt adatmennyiségek, megnövekedett értékek miatt majd a terhelés is lineárisan nő a jövőben. Ennek azonban nincs sok alapja: mikrohullámú internet esetén az adatátvitelnél a rádiójelek értelemszerűen nem fogyasztanak áramot, illetve kapcsolóeszközök például a routerek, switchek fogyasztása gyakorlatilag nem változik. Ma egy gigabites eszköz épp annyit fogyaszt, mint egy 100 megabites eszköz tíz évvel ezelőtt.
Senki nem szeret egész nap egy számítógép előtt ülni, és használni a hálózatot. Azonban fontos, hogy ennek a környezetterhelése nem kiemelkedően magas, illetve nem magasabb, mintha ugyanazt a feladatot offline végeznénk el.
Forrás: https://sciamus.hu/2020/10/08/mennyire-jarul-hozza-a-globali s-felmelegedeshez-az-internet-hasznalata/