A szakemberek szerint nem elég, hogy jelentősen megszaporodott a DDoS-támadások mennyisége, a bűnözők általában előre megzsarolják a célpontjaikat, és bitcoinban kérnek váltságdíjat azért, hogy mégse indítsák el a támadást.
A DDoS elosztott szolgáltatásmegtagadással járó vagy másnéven túlterheléses támadás az egyik legelterjedtebb, üzletmenetet romboló veszélyforrás.
A DDoS támadással telítik egy szerver hálózati kapcsolatát vagy az azt kiszolgáló hálózati eszközöket. A megtámadott szolgáltatás elérhetetlenné válik, ezáltal nagyban veszélyezteti az üzletfolytonosságot.
A nagy volumenű támadások mellett – ebbe a kategóriába a legalább másodpercenkénti 100 gigabyte-os forgalmat generáló támadásokat sorolják – hasonlóan kiugró módon nőtt a kisebb, másodpercenként 5 gigabyte forgalmat használó DDoS incidensek száma.
2019 és 2020 között 154 százalékkal lett több a DDoS-támadás, elsősorban a pénzügyi szolgáltatókat, telekomcégeket és kormányzati szervezeteket támadják. A módszer pedig azért vált nagyon népszerűvé, mert viszonylag egyszerűen kivitelezhető még a nem túl képzett kiberbűnözők számára is.
Zsarolóvírusra és kártevőkre ugyanis nincs szükség, elegendő megfenyegetni az áldozatokat, és bitcoint kérni. Ha a határidőig nem kapják meg a támadók, akkor rövid idejű támadásokkal próbálják fizetésre kényszeríteni a célpontjaikat.
A célrendszereket egy botnet segítségével terhelik túl forgalommal, mindez pedig bizonyos fórumokban olcsón és egyszerűen megrendelhető, a fenyegető levéllel együtt. A félelemkeltés érdekében a támadók állítólag híres hacker bandának hazudják magukat, hogy ezzel is a fizetésre ösztönözzék az áldozatokat.
Forrás: https://itcafe.hu/hir/ddos_zsarolotamadas_bitcoin.html