Semmit nem adott az 5G

Magyarország tavaly kiemelkedően teljesített a globális
mobilnet-sebességtesztben, írja a február közepén a globális
mobil piacról szóló éves jelentésében az OpenSignal, de nem
feltétlenül úgy, ahogy azt a hálózatfejlesztésre óriási
összegeket költő szolgáltatók remélték.


Jelentésük abból indul ki, hogy az 5G-s létesítések a legtöbb
országban azzal a céllal jöttek létre, hogy a 4G-s hálózatok
egyre szűkebbnek tekinthető keresztmetszetére megoldást
találjanak a piaci szereplők, különösen az olyan
csúcsidőszakokban, mint az esti órák, amikor jellemzően a
legaktívabban használják a mobilnetet az előfizetők.


Hazánkban a “letöltési sebességélmény” nevű mérőszám
viszont 2021-ben 25 megabit per szekundumra csökkent a
2018-as 27 megabit per szekundumról 20 és 21 óra között.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a magyar mobilhálózatok
bővítése, fejlesztése teljesen hiábavaló volt az elmúlt években,
mert a hazai szolgáltatók által önkéntesen biztosított adatok
összesítése szerint a hálózatokon lebonyolított adatforgalom
jelentős mértékben nőtt 2018 és 2021 között. Az okostelefonos
forgalom közel a háromszorosára nőtt három év alatt. A
hálózatok továbbfejlesztése nélkül csak jelentős
szolgáltatásminőség-romlás árán valósulhatott volna meg.


Magyarország bizonyos szempontból speciális hely az 5G-s
hálózatok üzemeltetése tekintetében. A Vodafone sok
díjcsomag esetében korlátozza az 5G-re csatlakozó előfizetők
által elérhető maximális sávszélességet, a Magyar Telekomnál
pedig jelenleg csak a korlátlan mobilnet-opciókkal érhető el
alapesetben az 5G-hálózat. A Yettel ezzel szemben korlátozás
nélkül mindenkinek elérhetővé tette a kereskedelmi
5G-hálózatot.