Ha önmagában minimálisan is, de minden Google-keresés hatással van a környezetre. Egy átlagos nap 3,5 milliárd keresése az internethez köthető teljes károsanyag-kibocsátás 40 százalékát teszi ki.
Bár hajlamosak vagyunk úgy tekinteni az internetre, mint egy virtuális térre, amelynek nincs negatív hatása a környezetre, valójában több millió szerver működteti különböző adatközpontokban, amelyek üzemeltetéséhez rengeteg környezeti erőforrásra van szükség, a szerverekről vagy a tenger alatti vezetékekről nem is beszélve.
A Netflix-nézésről, egy virális macskás videó elindításáról vagy egy online cikk megnyitásáról aligha jut eszünkbe Magyarország elsivatagosodása. Egy 2015-ös tanulmány szerint azonban a Facebook, a Google és a hasonló adatközpontok szerverei az üvegházhatású gázok 2 százalékáért felelősek világszinten. Ez azt jelenti, hogy nagyjából ugyanannyira járulnak hozzá a globális klímaváltozáshoz, mint a köztudatban jóval szennyezőbbnek gondolt légi közlekedés.
Becslések szerint egy másodperc alatt 47 ezer Google keresés fut le, amely ötszáz kilogramm szén-dioxid-kibocsátással jár. Egy keresés tehát 10 gramm szén-dioxid-kibocsátást generál. A Google a cikk szerint sokat áldoz arra, hogy minél kisebb legyen a cég károsanyag-kibocsátása. Kevesebb energiával működő adatközpontokat fejleszt, és pénzt is fektet be megújuló energiákba.
A felmérés cikke arról nem szól, hogy bár az internetezés valóban sok szennyezéssel járhat, ezzel párhuzamosan jelentős erőforrásokat is megspórol. Egy írott napilap nyomtatása és terjesztése például jelentősen szennyezőbb lehet, mint online olvasni híreket, de hasonló a helyzet a postai levelezéssel is.
Forrás: https://g7.hu/tech/20180508/egy-google-kereses-is-hozzajarul- a-globalis-klimavaltozashoz/