1989. márciusában egy 34 éves brit informatikus fiatalember megírta javaslatát, amelynek célja eredetileg a CERN és a különböző tudományos intézetek közötti hatékonyabb kommunikációs rendszer kialakítása volt egy kereső program és úgynevezett „hiperlinkek” segítségével.
Hasonló jellegű törekvések voltak már a 60-as évektől az Egyesült Államokban, de ezek, mint például az Arpanet elsősorban a katonai célú programok voltak, de a számítógép-rendszerek e hálózatának elve segítette az internet megvalósulását.
Másfél évvel később, 1990. decemberében az informatikus már elkészítette saját honlapját, 1991. augusztus 6-án pedig első ízben vált nyilvánossá a World Wide Web egy sajtócsoportnál közzétett üzenetében, amelyben hangsúlyozta: a terv célja, hogy lehetővé tegye mindenki számára bármilyen információhoz való hozzájutást, bárhol is él a világban.
Az események innentől kezdve felgyorsultak. Az informatikus, aki egyesíteni akarta szabad számítógép-hálózatokat a világkeresővel, meggyőzte a CERN szakembereit, hogy olyan technológiát és olyan ingyenes programkódot dolgozzanak ki, amely révén bárki a világháló felhasználójává válhat.
1993. április 30-án készült el az egyetemes hozzáférési kód, megkezdődött az emberiség internet-korszaka. Beteljesült egy angol mérnök jóslata, aki 1970-ben azt írta, hogy „műholdak fogják a világ felhalmozott tudását az emberek keze ügyébe adni egy olyan konzol segítésével, amely a fénymásoló, a telefon, a televízió és egy kis számítógép funkcióit kombinálva lehetővé teszi az adatátvitelt bárhol a Földön.”
Hamarosan megszülettek az óriás szerverek, és rajtuk a végtelen adatbázisok, amelyekkel ma már a világ egyetlen könyvtára sem vetekedhet.
Forrás: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/multunk/harminc-eve-s zottek-korenk-a-vilaghalot/