A kártevők egy régi, de mostanában különösen felkapott típusa, amely miután megfertőzte a számítógépet, titkosítja a rajta lévő adatokat – ez a zsarolóvírus, ami a kórházakat, hivatalokat sem kíméli, emberi életeket sodor veszélybe.
A zsarolóvírus nevét onnan kapta, hogy a titkosítás feloldását váltságdíj fejében ajánlja fel. Vagyis az áldozatoknak fizetni kell, ha viszont szeretnék látni adataikat.
Mint más “rendes” vírusok, a ransomware vírusok is elsősorban e-mailben, illetve fertőzött weboldalakon keresztül terjednek, de akadnak chatben “érkező” példányok, illetve olyan zsarolóvírusok is, amelyek a szoftverekben lévő biztonsági réseket kihasználva jutnak el az eszközökre.
Mivel a zsarolóvírus is végső soron egy vírus, védekezni ellene elsősorban a szokott módon lehet: az operációs rendszer frissen tartásával, vírusirtó használatával, és ha a levélben érkező linkekre, illetve webes hivatkozásokra körültekintően kattintunk.
Ugyanakkor a zsarolóvírus, ha megfertőzte a gépet, titkosítja a merevlemez tartalmát, ezért kiegészítő védelemként fontos, hogy a kritikus információkról rendszeresen készítsünk biztonsági mentést is oly módon, hogy a másolat alapesetben a PC-ről nem érhető el közvetlenül (például egy lehúzható vagy kikapcsolható USB-s meghajtó segítségével).
A zsarolóvírusok főleg a vállalatok és állami intézmények életét keserítik meg – a nagyobb támadások többsége kezdetben például egészségügyi intézményekhez volt köthető.
A legnagyobb probléma az, hogy a zsarolóvírus szinte biztosan kritikus rendszert fertőz meg, ezzel többnapos vagy több hetes leállást kikényszerítve.
Ez persze nem jelenti, hogy a végfelhasználóknak nincs oka félni: kellemetlen, ha például az összes családi fotó elveszik.
Forrás: https://pcworld.hu/oszdazeszt/minden-amit-a-zsarolovirusokrol- tudnod-kell-286789.html