Digitális lábnyom. Így hívjuk azokat a nyomokat, amelyeket az interneten hagyunk magunkról. Semmi köze egy valódi lábnyomhoz. Csak ahogy az is meglátszik, pl. a homokban, úgy az interneten végzett tevékenységeink is. Bár ebben az esetben inkább betonba lépő cipő nyomáról kellene beszélni. Mert a homokot elfújja a szél, eláztatja az eső és oda a lábnyom. Míg az internetről nagyon nehezen tűnik el az információ, ha netán ez lenne a célunk.
Szakemberek megegyeznek abban, hogy sem az nem normális, ha alig található meg rólunk valami a neten ( bezárkózott személyiséget jelent ), de az sem normális, ha túl sok minden. Hogy hol vásárolunk épp, kivel voltunk tegnap buliban, most éppen a konyhában mosogatunk, netán a WC-ben vagyunk. A kutatásokból úgy tűnik, hogy a magyarokra az utóbbi a jellemző. De nem csak a közösségi posztolások alkotják a lábnyomot. Vegyük ide az internetes vásárlásokat, a böngésző süti beállításait, a keresési eredményeket, kommentjeinket. Mind elárul rólunk valamit.
Bár leginkább a fiatalokra jellemző, hogy a neten “lógnak”, mégis ők azok akik jobban félnek attól, hogy kínos információk kerülnek ki róluk. Talán pont azért, mert nekik még lehet vesztenivalójuk. Ma már ugyanis gyakran ellenőriznek minket egy állásinterjú előtt. Itt az is gyanús, ha semmit nem találnak, vagy nem teszünk ki profil képet. De nem mutat jól az sem, ha folyton bulizós, iszogatós képet látnak rólunk. Az iskolában a tanárok is rábukkanhatnak nem kívánatos fotókra, bejegyzésekre. Ezeknek lehetnek negatív hatásai. A fiatalok csaknem fele nyilatkozott úgy, hogy szerinte később bánni fogja a régi fotóit. A felnőtteknek csak a 15%-a vélekedik így.
Hozzáértők a felelős digitális viselkedésről beszélnek, mint követendő példáról. De ehhez óriási önkontroll és odafigyelés kell. Nem beszélve az önmegtartóztatásról. Itt hívják fel a figyelmet az időzített bejegyzésekre, amelyekkel beállíthatjuk, hogy egy adott írás, fotó, videó mennyi ideig maradjon publikus. Célszerű azt is időnként egy egyszerű Google kereséssel ellenőrizni ( beírni a nevünket ), hogy mi található meg rólunk a világhálón. Tudni kell azonban, hogy nagyon nehezen távolítható el bármi is innen. Ráadásul próbálkozásunkat egy erre létrejött szervezet cenzúrának minősítheti, majd megjelentetheti, hogy próbálkoztunk múltunk eltörlésével, ami valljuk be, újabb kínos pillanat lehet.